Éjszaka van

Éjszaka van, szemem elkerüli az álom.
A minden, a minden oly csendes odakint,
Ködszín puha fátyol takarja a lelkem,
Szárnyra kelek, s veled vagyok megint.

Minden visszajő, mi elmúlt már egyszer,
Minden mi jó volt, s az is ami rossz.
Szárnyra kelek, s veled vagyok megint,
Mit elvitt a nappal, az éj mindent visszahoz.

A minden, a minden oly csendes odakint,
A lusta idő is megpihen immár.
Zsákba dobálva a nappalok terhe,
Az álmok kincstárán megnyílik a zár.

Nyíregyháza, 2003. szeptember 30.

Írj véleményt