Azt hittem az égig érek majd,
Eljutok hová a madarak szállnak,
Nagy, hófehér szárnyakat kapok,
És vágyaim mind valóra válnak.

Azt hittem csillag leszek,
Fényes és ragyogó,
De lelkem csak húnyt parázs,
Színtelen és fakó.

Azt hittem jó leszek,
Hittel mindent elérő,
Nemcsak szánalmas figura,
Hasztalan egyre kérő.

Azt hittem örökké élek,
Testem soha nem öregszik,
Most már csak azt kérem,
Maradhassak még, ha neked úgy tetszik.

Nyíregyháza, 1989. június 7.